Képzelt riport

 Magyarország két legesélyesebb miniszterelnök-jelöltjével. 

A helyszín Magyarország, 2018 koratavaszán, amikor - bár még nem kellene neki - a természet félve, bizonytalanul, de ébredezni kezd téli álmából. A fák még ugyan nem rügyeznek, de egy-két bátor virág már szirmait bontogatja. Mire azonban berobban az igazi tavasz, és minden zöldbe vált át, addigra a dübörgő kampány - mely fenti allegóriához hasonlóan ébredezik hosszas téli álmából - már lecseng. Mire visszatérnek a gólyák, addigra már túl leszünk a választáson, ahol eldől, hogy - Dalcsináló Ákos Urat plagizálva - új lesz-e a törvény, vagy a régi lesz az új törvény? 

 

Ennek apropóján útra kelek a képzelet szárnyán (mely gyorsabban hasít, mint egyszeri MÁV-vonat az újonnan felújított, méregdrága vonalán), és gondolatban meginterjúvolom a két legerősebb jelöltet. Figyelem! A most következő sorokat a fantázia szülte, bárminemű egyezés a valósággal, és annak egyes szereplőivel a vak véletlen műve!

Interjú 1.

Helyszín: egy kicsi, ám annál impozánsabb falucska, ahol a Régi Rend Vezére meghitt, családi otthonában fogad. A jó időre való tekintettel kiülünk a kertbe napozni, és miközben beszélgetünk, szórakozottan figyeljük az udvarban focizó fiatalokat. 

 - Lenyűgöző látvány, ahogyan az Ön kertjében gyakorolnak a jövő generáció majdani bajnokai. 

 - Rendkívül fontosnak tartom, hogy mi, magyarok,megmutassuk a világnak azt, amiben a legjobbak vagyunk. Fiatalon magam is sokat rúgtam a bőrt, de aztán rájöttem, hogy a miniszterelnökség jobban fizet, mint az NB1, így hát pályát váltottam. De mind a mai napig nagy hangsúlyt fektetek az utánpótlás kinevelésére, és minden lehetőséget megadok arra, hogy megmutassuk: mi, magyarok vagyunk a legjobbak. Hiszem, hogy egyszer győzni fogunk!

- És mi a helyzet a többi sporttal?

- Jövőre újabb stadiont építünk, ezúttal a legszegényebb falvakba, hogy ha már megélhetésre nincs pénzük, legalább az egészségüket megőrizhessék a rendszeres testmozgással. Mert ha mozognak, nem lesznek betegek, és ha nem lesznek betegek, nem kell többé egy fillért se költeni az egészségügyre. 

- No de mi lesz az úszással, ökölvívással, kézilabdával, és úgy egyáltalán, az összes többi sporttal? Hiszen számos ágazatában nem egy világ- és olimpiabajnoki címet szereztek már sportolóink?

- Ha újra megválasztanak, garantálom, hogy minden sportágat eltörlünk, hiszen akik nem fociznak, csak azért fecsérlik másra idejüket, mert még nem jöttek rá, hogy ebben a legjobbak. Hiszem, hogy minden embert egyenlő esélyek illetnek meg, így garantálom, hogy sport tekintetében nem lesz ez a liberális sokszínűség.

- Hogy érzi, jó úton jár a választások újbóli megnyeréséhez?

- Igen. Nagy és nehéz harc áll még előttünk, hiszen Soros és bérencei belülről és kívülről is támadnak. Igen. Ki merem jelenteni, hogy Magyarország jelenleg hadban áll. És a kormány felveszi a harcot. Megvédjük a magyarokat a szabadság mételyétől, a keresztényi értékrendet megtagadó, a sátán által koordinált liberális baloldaliak (akiket természetesen Soros irányít) csürhéjétől, ahogy megvédjük a határainkat a migráncsok csőcselékétől. Harcolunk a határokon, harcolunk a kerítésünkért. És ha a választópolgárok, szeretett honfitársaim, az igaz magyar szívű hazafiak úgy döntenek, akkor győzni is fogunk!

- Ön fél a pirézektől?

- A Soros által irányított pirézek célja, hogy leigázza a magyar keresztény kultúrát és elvegye tőlünk hazánkat. Nem hagyjuk! Minden anyagi forrásunk megvan arra, hogy visszaverjük őket!

- Nem volna hasznosabb a képzeletbeli harc helyett valós problémákra költeni azt a pénzt?

- Mi más probléma van még? Mi lehet nagyobb probléma a haza védelménél?

- Egészségügy? Oktatás? Lakhatás? Mélyszegénység? 

- Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok! És hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

27072842_10157013213924307_67964335296883668_n.jpg

Még fel se ocsúdtam első döbbenetemből, máris az utcán találtam magam, és mire az edzés végét jelző sípszó tompa füttye felhangzott a hátam mögött, máris úton voltam következő alanyomhoz, aki a legerősebb kihívója lehet a regnáló hatalomnak. Utam falvakon, városokon, országokon és óceánon át vezet, de mindezek dacára frissen és izgatottan lépek be következő alanyom otthonába, ahol megdöbbentő látvány fogad...

Interjú 2.

A kapun belépve mindenütt szétdarabolt fémtörmelék, elhasznált, törött, csorba drótvágók. Az udvar közepén őszes halánték csillan meg a napfényben, így hát arra indulok, borzadva szemlélve a körülöttem lévő pusztulást. 

- Ne haragudjon, hogy tapintatlanul megkérdezem, de mégis mi történt itt? Újabb hurrikán? 

- Dehogy, dehogy! Kérem itt tesztelés folyik. Mint látja, a világ összes létező drótvágóját kipróbáltam, hogy el tudjam dönteni, melyik a legjobb. De nem és nem, egyszerűen nem vagyok elégedett az eredménnyel...

- Már megint kitervelt valamit?

- De még mennyire! Már létre is hoztam egy alapítványt, melynek célja, hogy megalkossák a legerősebb,legstrapabíróbb és legkönnyebben kezelhető drótvágót. 

- Árulja el kérem, miért? 

- Hát nem tudja? 

Kérdő tekintetemet látva az idős úr felnevet, majd belekezd a magyarázatba:

- Tudja, én már nagyon régóta élek itt kint, a világ másik végén, de a szívem nagyon húz haza. Ám fizikailag képtelenség visszatérnem, mert egy hatalmas kerítés elválaszt engem kishazámtól, és hiába béreltem fel piréz menekülteket, hiába fizettem annyi pénzt álcivil szervezeteknek, egyikük sem tudta lebontani a kerítéseket. Így hát nem maradt más választásom, elhatároztam: saját kezembe veszem az irányítást, és én magam fogom lebontani azt a fránya dróthálót. Aztán pedig utánam a vízözön!

- Ezek hát az ambíciói? És mi a helyzet azzal, hogy hazai kutatások szerint Ön a legesélyesebb miniszterelnök-jelölt?

- Ó kérem, az nekem már másodrendű. Először is be akarok jutni. El akarom pusztítani azt a kerítést. Hogy utána miniszterelnök leszek, vagy csak háttérhatalom, az már lényegtelen.

- A kerítés a lényeg.

- Pontosan.

- Ez hát az ön híres-hírhedt terve? 

Ám mielőtt választ kaphattam volna, megérkezett az Alapítvány által kifejlesztett legújabb technológiával készült sárga nyelű drótvágó, és ez el is vágta beszélgetésünk fonalát.